Kevés vizelet latinul, Akut veseelégtelenség - EgészségKalauz

Húgyúti fertőzés

Ezeket a vizeletkiválasztás csökkenése miatt a vérben felhalmozódó anyagok okozzák. Lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el. Ekkor még a kiváltó ok tünetei uralják a képet, a vese károsodása még nem észlelhető. A 24 óra alatt képződött vizelet mennyisége alapján oliguria illetve anuria állapotot különböztetünk meg.

Oliguriáról beszélünk, ha az így mért vizelet mennyisége kevesebb, mint ml. Anuria pedig akkor áll fenn, ha a 24 órás vizeletmennyiség kisebb, mint ml.

A vizeletelakadás, vizeletrekedés tünetei

Ebben a stádiumban a beteg végtagjai és arca puffadtak, vizenyősek ödema. Hányinger, hányás, aluszékonyság, olykor izgatottság észlelhető. Magas vérnyomás hypertoniaakut szívelégtelenség és tüdőödémailletve agyödéma alakulhat ki a szervezetben visszamaradt víz miatt. A védekezőképesség csökkenése miatt tüdőgyulladá pneumoniasúlyosabb esetben akár vérmérgezés sepsis is kialakulhat. Hirdetés 3.

  • Vesegyulladás 11 oka, 7 tünete és 10 kezelési módja + online foglalás
  • Tünetei[ szerkesztés ] Húgyúti gyulladás következtében kialakult szepszisben szenvedő személy gennyet tartalmazó vizelete pyuria.
  • A férfiak prosztatitisben lévő ágyékban viszketés
  • A prosztatitis fitoterápiás kezelése
  • Osváth Péter, általános orvos Ha vizeléskor a hólyag nem ürül ki teljesen vagy egyáltalán, akkor vizeletrekedésről, vizeletelakadásról beszélünk.
  • Prostatectomy a prosztatitis
  • Az akut veseelégtelenség

Ebben a stádiumban a vizeletkiválasztás megindul, de még nem tökéletes. Nagy mennyiségű vizelet képződik, de a salakanyagok kiválasztása ehhez képest elmaradt. A nagy mennyiségű vizelet kiválasztása miatt a szervezetben folyadékhiány alakul ki.

kevés vizelet latinul

Ezért ilyenkor fokozott a kiszáradás, egyes szívritmuszavaroka vérrögösödés trombózisvalamint a vérrögképződés szövődményeként tüdőembólia kialakulásának kockázata. A normális veseműködés visszaállásának fázisa. Toxikus vesekárosodás A gyulladást okozó toxikus anyagok többsége valamilyen gyógyszer: ún. Krónikus veseelégtelenségben szenvedő egyénekben ritkán okozhatnak akut veseelégtelenséget egyes röntgenvizsgálatok alkalmával adott kontrasztanyagok is.

húgyúti fertőzés (felfázás) animáció

Toxikus akut veseelégtelenséget okozhatnak a nagyfokú izomszétesés során az izomból felszabaduló alkotóelemek is. Leggyakrabban trauma crush szindróma vagy túlzott fizikai aktivitás kapcsán, kábítószer élvezőkben, valamint egyes vérzsír-csökkentő gyógyszereket statinok szedő betegekben látunk ilyet. Hasonló mechanizmussal okozhat akut veseelégtelenséget a vörösvértestek károsodása is haemolysis.

Vesegyulladás áttekintés

Az akut veseelégtelenség kialakulásának okai Az akut veseelégtelenség kialakulásához vezető okokat három fő csoportba sorolhatjuk. Vese előtti okok.

Az első csoportba olyan állapotok tartoznak, amikor hirtelen csökken a vese vérátáramlása praerenalis, azaz "vese előtti" veseelégtelenség. Emiatt zavart szenved a vesét alkotó sejtek tápanyag- valamint oxigénellátása és a veseműködés zavara alakul ki. Így okozhat veseelégtelenséget a nagy mennyiségű vérveszteség, a nagy testfelületet érintő mély égési sérülés, a nagymértékű hasmenés vagy hányás során elveszített jelentős mennyiségű folyadék. Ide tartoznak azok a kórképek is, melyek során a vese vérátáramlása hirtelen lecsökken például a vese verőerének trombózisa - arteria renalis thrombosis.

A vese károsodása. A második csoportba olyan okok tartoznak, melyek direkt a vese szövetének károsításával okoznak zavart a vese működésében renalis veseelégtelenség.

kevés vizelet latinul

Ilyen kórokok a vese gyulladásos megbetegedései, illetve egyes toxikus behatások. A gyulladás kevés vizelet latinul a vérből történő szűrlet elsődleges vizelet képzéséért felelős kapilláriskacsokat, úgynevezett glomerulonephritist okozva.

EXTRA AJÁNLÓ

A gyulladás kialakulhat a vese szövetközti állományában is. Kialakulásához egyes vírusfertőzések például Hanta-vírus fertőzésvalamint különböző toxikus behatások vezethetnek.

kevés vizelet latinul

Vese utáni okok. Az akut veseelégtelenséghez vezető okok közül a harmadik csoportba olyan állapotok tartoznak, melyek a vese által képzett vizelet további elvezetését akadályozzák postrenalis, "vese utáni" veseelégtelenség. Ezeket a kórállapotokat összefoglalóan nevezik "obstruktív uropathia"-nak elzáródásos vizeletrendellenességnek is.

Húgyúti fertőzés

A vizelet útját akadályozó elzáródás a vesemedencétől a húgycsőig bárhol előfordulhat. Így okozhat akut veseelégtelenséget a húgyvezetőbe ékelődött vesekőa húgyvezető tumora, a húgyhólyag daganata, a húgyhólyag ürülési zavarai, a prosztata megnagyobbodása vagy daganata, egyes szűkületet okozó fejlődési rendellenességekilletve a húgyutakat kívülről leszorító elváltozások méh- végbél daganatamegnagyobbodott nyirokcsomók.

kevés vizelet latinul

Vizelési napló A napló segítségével orvosát olyan információkhoz juttatja, mely közelebb visz a tünetek okához, és így a megfelelő kezelés kiválasztásához. A vizelési napló letöltése Az akut veseelégtelenség kivizsgálása Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállításához vér- és vizeletvizsgálatok szükségesek.

A vérben mérik a vese által kiválasztott salakanyagok urea, kreatininaz ionok nátrium - kálium - klorid-ionok szintjét. A vizeletvizsgálat során a fehérje, nátrium és urea szintjének meghatározása, az ozmolalitás és a fajsúly mérése és időbeli változásuk követése a cél. Az akut veseelégtelenség diagnózisának felállítása után következnek a kiváltó ok felderítésére irányuló vizsgálatok. A veseverőér elzáródásának gyanúja esetén a pontos diagnózis felállításához az ér keringését ábrázoló Color-Doppler- ultrahangvizsgálat szükséges.

Az akut veseelégtelenség

A vese eredetű akut veseelégtelenség gyanúja esetén végzett hasi ultrahang vizsgálat alkalmával általában megnagyobbodott veséket írnak le. A diagnózishoz részletesebb vérvizsgálat, néhány esetben a veseszövetből történő mintavétel is szükséges lehetnek. Kevés vizelet latinul postrenalis akut veseelégtelenség kivizsgálása az urológus feladata.

Ebben az esetben hasi ultrahang vizsgálatot követően pontosabb információt ad az MRI vizsgálat, valamint a húgyvezeték-tükrözés ureteroscopia és a húgyhólyag tükrözése cystoscopia.

A betegség kezelése Az akut veseelégtelenség kezelése egyrészt a hirtelen keletkezett, életveszélyes állapot elhárításából, másrészt a veseelégtelenséget kiváltó ok kevés vizelet latinul áll. A tüneti kezelés során igyekszenek a veseműködést megindítani vízhajtók adásával, valamint az ion- és folyadékháztartást rendezni amennyiben szükséges, infúziók adásával. Fontos a kiegyensúlyozott folyadékbevitel, valamint a megfelelően kalóriadús, ám fehérjeszegény táplálkozás.

Vesepótló kezelés művesekezelés, vagy dialízis bevezetése feltétlenül indokolt, ha a vérben mért salakanyagok szintje egy bizonyos értéket meghalad, valamint ha beteg anuriás. Indokolt lehet a művesekezelés akkor is, ha a szokványos kezelés mellett nincs megfelelő mértékű javulás, nagy a szövődmények kialakulásának veszélye, illetve amennyiben a veseelégtelenség tüneti súlyosbodnak.

Az oki kezelés az akut veseelégtelenséget kiváltó tényező meggyógyítását célozza.

kevés vizelet latinul

Prerenalis akut veseelégtelenség esetén elsődleges az elveszített folyadék- illetve vér pótlása infúzióval, vérkészítményekkel, valamint a további vér- illetve folyadékveszteség megakadályozása. A vese verőerének elzáródása esetén ér megnyitása a kezelés célja kevés vizelet latinul feloldása, ballonos értágítás.

kevés vizelet latinul

Renalis akut veseelégtelenség esetén a vesebetegség gyógyulásával a vese működése is helyreáll. Toxikus eredet esetén a feltételezett gyógyszer további bevitelének felfüggesztése szükséges. Postrenalis akut veseelégtelenség kezelése során a vizelet elfolyását akadályozó tényező megszűntetése szükséges. A művesekezelés A művesekezelés olyan külső beavatkozás, mely a hiányzó vesefunkciót pótolja. Három formája van: haemodialízis, haemofiltráció és hashártyán keresztüli dialízis.

Navigációs menü

A Akadémikus a prosztatitról keresztül történő művesekezelést kevés vizelet latinul veseelégtelenségben nem alkalmazzák. A haemodialízis és a haemofiltráció lényegileg hasonló eljárások. A testből leggyakrabban az alkar egyik vénájából a vért egy speciális készülékbe vezetik, mely kiszűri a vérplazmából a salakanyagokat, így helyettesítve a veseműködést.

Az ilyen módon megtisztított vért juttatják vissza a páciens érpályájába. Forrás: WEBBeteg.

További a témáról